Innen rendszerint már maguktól is sokat mesélnek. "A gyerekek a festés segítségével sok mindent el tudnak mesélni, ki tudják fejezni az érzelmeiket is. Így nem csak mi tudjuk könnyebben megismerni és megérteni őket, de ők is saját magukat. A festés ugyanis segít enyhíteni a stresszt is. Segítségével ki tudják adni magukból a napközbeni eseményeket, amik akár azért mert nagyon jók, vagy épp nagyon kellemetlenek voltak, de mindenképp felfokozott érzelmeket váltottak ki belőle. "
Ez persze nem sikerülhetett volna akkor, ha az amerikaiak azt tapasztalják, hogy továbbra is úsznak a szemétben. A sikeres visszatéréshez nagy szükség volt a kínaiakra, akik felvásárolták az Egyesült Államok csaknem összes műanyag hulladékát. Kína nyersanyagként tekintett a szemétre és profitot látott az újrahasznosításban. Az USA nyugodtan adta el a szemetet Ázsiába, ahol elvileg a hatályos környezetvédelmi szabályozások szerint használták fel a hulladékot. 2018-ban kiderült, hogy Kína az elmúlt közel két évtizedben a korábban említett kevert, gyakorlatban felhasználhatatlan hulladékot egyszerűen csak elégette, komoly, visszafordíthatatlan károkat okozva ezzel. Az új Kína ezután Indonézia lett, a dokumentumfilm szerint manapság ebben az országban végzi a legtöbb nyugaton termelt szemét. Az indonéz kormány igyekszik nem ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint amit Kína: a hatóságok rendre azt hangsúlyozzák, hogy Indonéziában a műanyag hulladék kérdése legalább annyira égetően fontos, mint a droggal és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos problémák.